Pašman (sziget)
| Pašman | |
 | |
| Tkon falu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pašman, Tkon |
| Legnagyobb település | Pašman (település) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 33,34 fő/km² |
| Pašman (település) népessége | 392 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 60,11 km² |
| Hosszúság | 21,4 km |
| Legmagasabb pont | Bokolj (272 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Pašman
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′43.950000°N 15.383333°EKoordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 23′43.950000°N 15.383333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pašman témájú médiaállományokat. | |
Pašman (olaszul Pasman vagy Pasmano) sziget az Adriai-tengeren, Horvátországban. 60,11 km²-es területével[2] a Zárai-szigetvilág második legnagyobb szigete. A szárazföldtől a Pašmani-csatorna választja el. A partvonal teljes hossza 65,3 km. A sziget legmagasabb csúcsa Bokolj (272 méter).
Geográfia
[szerkesztés]1883-ban közte és Ugljan között kiásták a 4 méter mély Zdrelac tengeri átjárót, amely fölé 1973-ban egy 210 méteres hidat emeltek. Ettől kezdve a két sziget gyakorlatilag megint eggyé vált. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Pašman Ugljan szigetének délkeleti folytatása. A sziget nyugati oldala krétakori mészkőből épül fel, míg keleti fele dolomitból, egy kisebb területtel, amelyet habkőlerakódások borítanak. A nyugati part meredek, tagolt és nincsenek mellette települések, viszont nagyon sok öböl fekszik itt. A lankásabb és kevésbé tagolt keleti part hosszában halad el a szigetet átszelő egyetlen autóút, és itt található az összes település is.
Növényzet
[szerkesztés]A mészkőterületeket mediterrán bozótos fedi, míg a habkő- és dolomitrészeket kertek és szőlőültetvények fedik. A pašmaniak elsősorban földműveléssel foglalkoznak, illetve állattartással és halászattal.[3]
Történelme
[szerkesztés]Az archeológiai leletek megerősítik, hogy a szigeten már az őskorban is laktak. Találhatók itt illír sírhelyek és sírkövek, valamint római kori emlékek. A Szent Antal-öböl (Sveti Ante) mellett, a Sit és Scitna szigetek felé néző, délnyugati oldalon található egy azonos nevű preromán, egyhajós templom. 1050-től a sziget a biogradi püspökség birtoka volt, míg 76 évvel később átkerült a zárai érsekség tulajdonába. A török betörések idején, de az után is, hogy 1125-ben a velenceiek elfoglalták Biogradot, a szigetre menekültek települtek be a szárazföldről.
Települések
[szerkesztés]A szigeten két község (járás) fekszik, Pašman és Tkon. A sziget települései a következők.
Tkon község (járás) 2 falva:
Pašman község (járás) 7 falva:
Barotul és Mali Pašman házcsoportok is itt találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. február 8.)
- ↑ (2004. június 1.) „Az Adriai-tenger horvát részén található szigetek hossza és területe (angol nyelven)” (PDF). Geoadria, Zadar 9 (1), 5–32. o. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 21.)
- ↑ Rosandic, Karlo. Horvát szigetek. Masmedia Kiadó (2004). ISBN 9789630961851
